Ketil tovább vigyáz Sigurdra, hátha rátörnek Saras Rune rabszolga-vadászai.

Veslingur megmondja Freyának, hogy komoly dolgokról akar vele beszélni, azonban előtte még beszél Ezüst Orm jarllal. Elmondja, hogy párbajozni akarnak, amire a jarl azonnal ráharap és nagy eseményt szervez köré, hajnali hatra a völgy bejáratához, egy ezüst árú belépővel, godikkal, stb. Veslingur ttána odamegy Vigridhez, hogy szóljon neki, hogy hajnalban a völgy bejáratánál találkoznak, és hogy hozzon kardot. Veslingfur természetesen felismeri az álöltözetben lévő Sólrúnt, diszkréten köszönti a hölgyet, és visszamegy Freyához. A nő sátrában átadja a nőnek a rúnákkal pálcákra rótt költeményeit. Freya magyarázatot követel, mire Veslingur elmondja a párbaj dolgát. Freya szerint minden férfi bolond, de ezt mindenképpen mondják el Björnnek, és semmiképpen ne mondják el Haraldnak. Erre Veslingur beavatja Freyát, hogy Haraladnak meg kell halnia. Freya annyira nem bánkódik a dolog miatt.

Völund odakint bóklászik, földrögöket morzsol viharfelhőket és a varjak röptét bámulja (új fohászok). Elküldené Ubét vadállatot vadászni, de Ube felveti, hogy inkább vegyenek, de hallva hogy egy isteni rítushoz kell, mégis inkább elmegy vadat ejteni. Völundnak vénasszony fogára és fekete kutya szőrére is szüksége van. Előbbit a sörházban keresi, és talál is egy számi vénasszonyt //és túllelkes kurtizánt//, Cupun anyót, akit kivisz magával a sörházból, majd megmondja neki, hogy csak a fogait akarja, de ha mindkettőt átadja, akkor két ezüstöt ad érte. A banya sört kér, kap is, mire átadja a fogait, és még tukmálná az egyéb szolgálatait is, de mikor Völund szóba hozza Kailleach oltárát, a banya lelkesedése elpárolog.

Sigurd játékosa megalkotta Ubét is! Köszönöm szépen!

Vigridet Sólrún kérdőre vonja, hogy hova kell neki hajnalban karddal menni, mire Vigrid beszámol a párbajról. Sólrún kellemetlenül lelkes lesz a gondolatra, hogy valaki a kegyeiért ölni is képes, ésalattomosan adja a lovat Vigrid alá. Ekkor a jarl rabszolgái bejelentik a párbajt a sörházban. Vigrid kölcsönkérne egy kardot Sólrúntól, de a lánynak nincs – viszont megígéri, hogy reggelre szerez neki egyet. Sólrún elkísérteti magát a sátrához, majd lerázza Vigridet.

Sigurd részese ivás közben az elmebajnak. A buli csitulásakor fejébe veszi, hogy keresnie kell egy elszórt ezüstöt. Lát egyet, de valaki előtte felkapja. A terve, hogy egy elveszett ezüstöt akaszt a nyakába, az lesz számára Killane szimbóluma. Majd iszik tovább.

És beköszönt a másnap, Fríge havának 9. napja, a kalksgardi vásár 4. napja

Ketil ellenőrzi, hogy minden és mindenki megvan-e (meg), majd a jóslatról és a küldetésről elmélkedik, majd összepakolja a cuccait, aztán összegereblyézi Sigurdot, aki ájulat alszik a sörházban.

Veslingur elmegy a Dvregvérűhöz, és szó nélkül leszurkolja a 250 ezüstöt a kereskedőnek a láncingere. A Dvergvérű barátokat szeretne, ezért 200 ezüstért adja oda. Utána még Erik Greilsont is felkeresi, aki megtanítja neki a kedvenc nótáját //Szélsebes Csapások Dala// és átadja a díszes saksát..

Völund megkeresi Ubét, de az nem járt sikerrel, semmilyen vad nincs a környéken. Ube a bajszára esküszik, hogy próbálkozott, de nem volt vad az erdőben. Némi fenyegetés hatására ("az istenek a bajszodat is szívesen befogadják!") Ube elrohan vadat szerezni //az ulvik büszkeség...//. Völund a párbaj helyszínére megy és tábortüzet rendel a területet előkészítő szolgáktól. Valaki beszélni akar vele: egy kocka alkatú alak (alacsony, és széles, páncélt visel, godi arcfestés, a külseje egy huskarlé, csúf sebhelyek borítják az arcát és ahol látni bármit a testéből). Ő Üvöltő Ozur, Tyr godija, aki híres arról, hogy mindig üvölt. Ő is szeretne résztvenni a párbaj felügyeletében //Tyr a párbajok védnöke//. Völund elfogadja a megtisztelő felajánlást, főleg hogy visszautasítani durva sértés lenne, ráadásul Ozur hozott két kecskét, hogy feláldozzák őket. Miután megvitatják, ki kinek és melyik isten figyelmét felkeltve mutat be áldozatot, Ozur rögvest fel is áldozza az egyik kecskét Vigrid győzelméért. Völund a maga kecskéjével kivár, amíg Veslingur meg nem érkezik.

Üvöltő Ozur

Vigrid a saját sátrában tölti az éjszakát. Egy rabszolga szól, hogy a svea küldöttség hozott neki csomagot. A Trollvérű van kint, ledobja neki a csomagot: egy Szívrepesztő nevű kard van benne, majd távozik. Vigrid gyorsan letolja a reggeli rutint, majd kisiet a párbaj helyszínére. Ott látja Ozurt, és rákérdez Völundnál, hogy ki ő, mire a godi elmagyarázza neki.

Sigurd arra ébred, hogy Ketil felrázza, hogy menni kell a párbajra. Sigurd tiltakozik a csapatban bevetté vált vödör víz eljárás ellen, de a gyógyfüves szütyője üres. Ketil beszélget vel a fogatlan számi banyáról, akiről azt pletykálják, hogy Völund meghágta. //Mesélő: :D, Völund játékosa: ...//
Sigurd újra pénzérmét keres, és most talál is. Szerencsésnek érzi magát. Ez nem egy nyírfalábú ezüstérme, de nem tudják megállapítani, honnan van.

A párbaj helyszínére megérkezik a csapat és a huszonöt néző (ennyi jegyet adtak ki) – majd Sólrún is, aki jegyet persze nem vett, de azért beengedik, sőt, a jarl még az emelvényét is átengedi neki. //A svea földek elég messze vannak, de jobb nem megsérteni a királyukat ilyen apróság miatt.//  Amikor megérkezik Veslingur, sor kerül a végső áldozatokra, és godik megkenik vérrel a párbajozókat. Ube is befut a vaddal, amit Völund kért: ingét-gyatyáját ráfizette, egy kereskedőt az ágyából kellett kiborítania, de megszerezte. A godi neki ígéri a nyulat.

Kezdetét veszi a párbaj. Veslingur A fekete jarlok balladáját szavalva veti magát a harcba. Vad csapások záporát zúdítják egymásra. Egy eposzokba illő mozdulat végén a Hasító szétzúzza a Szívrepesztőt //Vigrid Sorspont-égetéssel elkerül egy 22-t sebző kritikust//. Vigrid féltérdre kászálódva elkéri a buzogányát Ubétól, majd rohamozva visszaveti magát a párbajba. Súlyos csapás mér Veslingurra, de a szkaldban nem szakad benne a lélegzet, és leteríti a harcost //„rút, ám látványos sebhely” (+5 hírnév, -1 Karizma), Veslingur elcsúszó kardhegye végighasítja az arcát//. Veslingur üvöltve a földbevágja a Hasítót, hogy az markolatig szalad bele a talajba, majd félszeme hályogos, a másik viszont szirkázik, ahogy Vigridre mutatva Völundra üvölt: „Mentsd meg az életét, godi!”, majd megtántorodik, és meg kell támaszkodnia a saját térdén, hogy ne essen el. Völund rögtön akcióba lép: a vadak mája és zsírja megvan, akár csak a tűz. Két kör a gyógyítás, de Vigrid kibírja addig. Hallani véljük a túlvilág ajtajának dündülését, ahogy Vigrid megmenekül – sőt, heg nélkül gyógyul a sebe (azaz se sebhely, se - 1 Karizma, se hírnév.).

//Talán nem jön le a leírásból, de ez egy elképesztően izgalmas, elképesztően titáni harc volt, ahol nagyon közel lihegett mindkettejük tarkójára a halál. Maguk a játékosok is nagyon feszültek voltak végig, vert az emberek szíve. Az derült ki, hogy a szkald kb. 3 körig nagyon veszélyes, de ha azalatt nem nyer, akkor temetheti magát. A párbajról tervezek egy jóval irodalmibb leírást is adni, itt a pontosságra törekedtem.//

Veslingur lehúz egy jókora adag sört, aztán kezet nyújt Vigridnek és felsegíti. Freya odalép hozzájuk: „Hát ti jó nagy faszok vagytok, fiúk.” Veslingur magához húzza a nőt és hevesen megcsókolja, ami Freyának egyáltalán nincs ellenére. Elvégre az életveszélytől felserken az életvágy…

Ketil és Sigurd látja, hogy Ozur, a Tyr godi, Sólrún, a svea királylány és Ezüst Orm, a jarl félrevonulva heves szóváltásba keverednek. Ketil felhívja rá Sigurd figyelmét, aki közelebb somfordál. A svea királylány közli, hogy az apja Ozurt, halálra ítélte, és azt követeli, hogy Ezüst Orm végeztesse ki a Tyr godit, amit a jarl udvariasan, de határozottan visszautasít., Ezen Sólrún megsértődik és elviharzik (megkeresni Vigridet).

Sigurd odalép Ozurhoz. Miközben a sörházba mennek, Sigurd a svea királlyal fennálló konfliktusáról kérdezgeti Ozrunt. Ozrun elmondja, hogy a király arcába vágta, hogy becstelen módon (az apja, a testvérei stb. legyilkolatásával) szerezte meg a hatalmát. Sigurd megmutatja neki a talált érméjét, de Ozrun még nem látott ilyesmit. Kiderül, hogy Ozrun Hyglakson, a Nagy Hyglak fia, aki sosem hazudott (bár egyikük se hallott még róla, így muszáj elhigyjék). Aztán elérik a sörházat, és Ozrun egy kör sört fizet. Sigurdot pedig határozottan idegesít, hogy Ozur sokat témázik az ő "romlott véréről", amiről nem tehet, és ami ellenére mégis igaz férf. //Ozrun még csak nem is különösebben rasszista, a világban a félvéreket mindenhol ellenszenv fogadja.//

Ketil figyel, amikor egy fiatal férfi (a rabszolgakereskedő Wurir godi) megveregeti a vállát: „Ha hírnévre vágysz, ne hülyéskedj pajzsokkal! Öld meg párbajban Björnt!” Ketilt zavarja, hogy a fickó ennyit tud az ügyeinkről és/vagy így a lelkébe lát, de testőrködik tovább, hogy el ne kapják Sigurdot.

Völundot nagyon kimerítette a gyógyítás. Csak ücsörög az összeroskadó tűz mellett, nézi az eget és a felhőket, és érzi, hogy a Fátylas Úrnő nem örül neki, hogy megmentette Vigrid életét. Ezen mereng, amikor valaki egy tülök sört nyom a kezébe, mire újabb látomása támad. Részegségében arra jut, hogy mégis helyesen cselekedett: nem akar az istenek akarat nélküli bábja lenni. Ha újradönthetne, akkor megint megmenté Vigrid életét. 
//Kaielach viszont roppant dühös lesz Völundra, mivel a halálistennő nem örült, hogy szolgája visszahozta a halál torkából a harcost. Ennek súlyos következményei lesznek a jövőben.// 

Sólrún akkor lép oda Vigridhez, amikor összekaparja a kettétört kard darabjait. Sólrún: „Hát, nyilvánvaló, hogy a férjem nem leszel. Mondd csak, ahhoz elég bátor vagy, hogy megdugd a királyod menyasszonyát?” És Vidrig ehhez elég bátornak érzi magát…

Veslingur Freyával múlatja az időt, aztán az este előad egy balladát arról, amikor az uthgard veszedelem ellen összefogtak a különböző svenkar klánok //29-es előadás//, előre vetítendő a szent küldetésüket, majd Ezüst Orm jarl átadja a Veslingurnak a kalsgardi befogadó nyilatkozatot (rúnavésett nyírfakéreg).

Ozrun odalép Veslingurhoz, és elmondja, hogy Sigurdtól hallotta, hogy Veslingur nagy párbajra készül Lundborgban, amiben ő is szeretne közreműködni. (Veslingur nem érzi alkalmasnak a pillanatot, hogy felvilágosítsa a szimpatikus Tyr godit, hogy ő ugyan semmiféle párbajt nem tervez, miután ezt is csak az istenek kegyéből élte túl.) Mivel becsületes ember, Ozrun azt is elmonbdja, hogy miféle viszály van közte és a rokon gyilkos svea király között, meg a lánya között, aki „a legnagyobb szajha a világon.” Veslingur erre Vigriget keresi a tekintetével, aki ott is van a sörházban – de a godi elharsogott szavaira leszegi a fejét.

Sigurd elmondja, hogy vezére (utólagos) engedelmével meghívta Ozrunt Lundborgba, majd megmutatja Veslingurnak az ezüstérmét. Veslingur biztos benne, hogy ez a pénz nem emberi kéz munkája: biztosan nem svenkar vagy uthgard. Rákérdez, hol találta Sigurd, mire az íjász elmeséli, hogy fogadalmat tett Killane-nek. Veslingur visszadja az érmét, és elgondolkozó arccal nézi Sigurdot. Ezzel még kezdenie kell valamit…